Haggeus

1 2


Fejezet 1

1 Dárius király második esztendejének hatodik hónapjában, a hónapnak elsõ napján szóla az Úr Aggeus próféta által Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak, mondván:
2 Így szól a Seregeknek Ura, mondván: Ezt mondja e nép: Nem jött még el az idõ, az Úr háza építésének ideje!
3 Az Úr pedig így szól Aggeus próféta által, mondván:
4 Ideje-é néktek, hogy ti mennyezetes házakban lakozzatok, holott ez a ház romban áll?
5 Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!
6 Sokat vetettetek, de keveset takartok; esztek, de meg nem elégesztek; isztok, de meg nem részegesztek; ruházkodtok, de meg nem melegesztek, a bérlõ is lyukas zacskóra bérel.
7 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!
8 Menjetek fel a hegyre, és hordjatok fát, és építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne, és dicsõítessem, azt mondja az Úr.
9 Sokat vártatok, de ímé kevés lett; haza is hordtátok, de én ráfuvallok arra! Mi okért? azt mondja a Seregeknek Ura. Az én házamért, a mely ím romban áll, ti pedig siettek, kiki a maga házához.
10 Azért vonták meg tõletek az egek a harmatot, vonta meg a föld az õ termését.
11 És pusztulást rendeltem a sík földre és a hegyekre, a búzára és a borra, az olajra és mindarra, a mit a föld terem; sõt az emberre és a baromra és minden kézimunkára is.
12 És meghallá Zorobábel, a Sealtiél fia, és Jósua, a Jehosadák fia, a fõpap, és a nép minden többi tagja az Úrnak, az õ Istenöknek szavát és Aggeus próféta beszédeit, a miként elküldte õt az Úr, az õ Istenök, és megfélemlék a nép az Úr elõtt.
13 És szóla Aggeus, az Úr követe, az Úr küldetésében, mondván a népnek: Én veletek vagyok, azt mondja az Úr.
14 És felindítá az Úr Zorobábelnek, a Seáltiél fiának, a Júda fejedelmének lelkét, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak lelkét, és a nép minden többi tagjának lelkét is, és bemenének és munkálkodának a Seregek Urának, az õ Istenöknek házában.
15 A hatodik hónapnak huszonnegyedik napján, Dárius királynak második esztendejében.




Fejezet 2

1 A hetedik hónap huszonnegyedik napján szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:
2 Szólj csak Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak, és a nép többi tagjainak, mondván:
3 Ki van még életben köztetek, a ki látta ezt a házat az õ elsõ dicsõségében? És milyennek látjátok ti most ezt? Avagy olyan-é ez a ti szemetekben, mintha semmi volna?
4 De most légy bátor, Zorobábel, azt mondja az Úr! Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te fõpap, és légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura,
5 Az igét, a melylyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Égyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek.
6 Mert ezt mondja Seregeknek Ura: Egy kevés idõ van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt.
7 És megindítok minden népet, és eljön, a kit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsõséggel, azt mondja a Seregeknek Ura.
8 Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregekneknek Ura.
9 Nagyobb lészen e második háznak dicsõsége az elsõnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura.
10 A kilenczedik hónap huszonnegyedikén, Dáriusnak második esztendejében szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:
11 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Kérdezd meg csak a papokat a törvény felõl, mondván:
12 Ha szentelt húst visz valaki az õ köntösének szárnyában, és illeti annak szárnyával a kenyeret vagy a fõzeléket, vagy a bort, vagy az olajat, vagy bármi más eleséget: vajjon szent-e az? És felelének a papok, és mondák: Nem.
13 Aggeus pedig mondá: Ha hulla által fertõzött illeti mindezeket, tisztátalanná lesz-é? És felelének a papok, és mondák: Tisztátalanná!
14 Aggeus pedig felele, és mondá: Épp így e nép és épp így e nemzet én elõttem, azt mondja az Úr, és épp így kezöknek minden munkája, és a mit ide felhoznak: tisztátalan az.
15 Most azért jól gondoljátok meg e naptól fogva az elmultakat is, mielõtt még követ kõre tettek volna az Úr hajlékában!
16 Az elõtt elmentek a huszas garmadához, és tíz lett; elmentek a sajtóhoz, hogy ötven vederrel merítsenek, és húsz lett.
17 Megvertelek titeket üszöggel, ragyával, és kezetek minden munkáját kõesõvel, és még sem hajoltatok hozzám, azt mondja az Úr.
18 Jól gondoljátok hát meg e naptól fogva az elmultakat is! A kilenczedik hónap huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, a melyen letétetett az Úr hajlékának alapja. Jól meggondoljátok!
19 Van-é még mag a csûrben? És bizony, a szõlõ, a füge, a gránátalma és az olajfa sem termett! E naptól fova megáldalak.
20 Másodszor is szóla az Úr Aggeusnak a hónap huszonnegyedik napján, mondván:
21 Mondd meg Zorobábelnek, Júda fejedelmének: Én megindítom az eget és a földet.
22 És felforgatom az országok királyi székét, és elfogyasztom a pogány országok erejét, és felforgatom a szekeret és a benne ülõket, és lehullanak a lovak és a rajtok ülõk: kiki az õ atyjafiának fegyvere által.
23 Azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, felveszlek téged Zorobábel, Sealtiélnek fia, én szolgám, azt mondja az Úr, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyürû, mert téged választottalak el, azt mondja a Seregeknek Ura.