Malachi

1 2 3 4


Fejezet 1

1 Az Úr igéjének terhe Izráel ellen, Malakiás által.
2 Szerettelek titeket, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az Úr: Jákóbot pedig szerettem;
3 Ézsaut ellenben gyûlöltem, és az õ hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá.
4 Ha azt mondja Edom: Elpusztultunk; de térjünk meg és építsük fel a romladékokat: ezt mondja a Seregeknek Ura: Õk építenek, de én elrontom, és elnevezik õket istentelenség határának és oly népnek, a melyre örökké haragszik az Úr.
5 És látják ezt a ti szemeitek, és magatok is mondjátok: Nagy az Úr az Izráel határa felett.
6 A fiú tiszteli atyját, a szolga is az õ urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, a kik útáljátok az én nevemet, és ezt mondjátok: Mivel útáljuk a te nevedet?
7 Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való.
8 Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bûn-é az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bûn-é az? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura.
9 Most azért engeszteljétek meg az Istennek orczáját, hogy könyörüljön rajtunk. Általatok van ez, elnézheti-é ezt néktek? azt mondja a Seregeknek Ura.
10 Vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon! Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekbõl!
11 Hiszen napkelettõl fogva napnyugotig nagy az én nevem a pogányok között, és minden helyen tömjénnel áldoznak az én nevemnek és tiszta ételáldozattal! Bizony nagy az én nevem a pogányok között! azt mondja a Seregeknek Ura.
12 Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos.
13 És azt mondjátok: Ímé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekbõl? azt mondja az Úr.
14 Átkozott pedig az álnok! Van ugyan a nyájában hím, és fogadást is tesz: mégis hitvánnyal áldozik az Úrnak. Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura, és félelmetes az én nevem a pogányok között!




Fejezet 2

1 Most azért néktek szól ez a parancsolat, ti papok!
2 Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsõséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura: átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre!
3 Ímé, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orczáitokba, a ti ünneplésteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket.
4 És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura.
5 Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem elõtt.
6 Igazság törvénye volt az õ szájában, és nem találtatott álnokság az õ ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bûnbõl.
7 Mert a papnak ajkai õrzik a tudományt, és az õ szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe õ.
8 De ti elhajlottatok ez útról, sokakat megbotránkoztattatok a törvénnyel, felbontottátok Lévi szövetségét, azt mondja a Seregeknek Ura.
9 Azért én is szidalmasakká tettelek titeket és útálatosakká az egész nép elõtt, a miatt, hogy meg nem õriztétek az én útamat, hanem személyválogatók voltatok a törvénnyel.
10 Nem egy atyánk van-é mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-é minket? Miért csalja hát kiki az õ felebarátját, megrontván a mi atyáink szövetségét?
11 Hûtelenné lett Júda, és útálatosság támadt Izráelben és Jeruzsálemben, mert megfertõztette Júda az Úrnak szentségét, a melyet õ szeret, és idegen istennek leányát vette el.
12 Elveszt az Úr mindenkit, a ki ezt cselekszi, a vigyázót és a felelõt, a Jákób sátraiból, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának.
13 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könyhullatással, sírással és kesergéssel, hogy ne tekintsen többé az ételáldozatra, és ne fogadjon el szívességet a ti kezetekbõl.
14 És azt mondjátok: Miért? Azért, mert az Úr tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, a kit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged!
15 Nem tett ilyet egy sem, a kinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentõl való magvat. Õrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok!
16 Mert gyûlölöm az elbocsátást, azt mondja az Úr, Izráelnek Istene, és azt, a ki ruhájára kegyetlenséget borít, azt mondja a Seregeknek Ura. Õrizzétek meg azért lelketeket, és ne csalárdkodjatok!
17 Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevõ jó az Úr szemeiben, és gyönyörködik õ azokban; vagy: Hol van az ítéletnek Istene?




Fejezet 3

1 Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja elõttem az útat, és mindjárt eljön az õ templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.
2 De kicsoda szenvedheti el az õ eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az õ megjelenésekor? Hiszen olyan õ, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!
3 És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi õket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.
4 És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és elõbbi esztendõkben.
5 Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztõk ellen, a paráznák és hamisan esküvõk ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura.
6 Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg!
7 Atyáitok idejétõl fogva eltértetek rendeléseimtõl és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg?
8 Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval.
9 Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben!
10 Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bõségesen.
11 És megdorgálom érettetek a kártevõt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szõlõtök meddõ a mezõn, azt mondja a Seregeknek Ura.
12 És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.
13 Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened?
14 Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk törvényeit, és hogy alázatosan járunk a Seregeknek Ura elõtt?
15 Sõt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot ûznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent!
16 Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelõi, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték õ elõtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az õ nevét.
17 És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja õt.
18 És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja õt.




Fejezet 4

1 Mert ímé, eljön a nap, lángoló mint a sütõ-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevõ, mint a pozdorja, és megégeti õket az eljövendõ nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.
2 És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az õ szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok.
3 És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, a melyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura.
4 Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényérõl, a melyet rendeltem õ általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
5 Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielõtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
6 És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jõjjek és meg ne verjem e földet átokkal.